Algyő
(Magyarország)
Fekvése, történelme
A Tisza jobb partján fekszik, Szegedtől 10, Hódmezővásárhelytől 15 kilométerre. Fontos tiszai átkelőhely. 1870 óta vasúti híd, 1974 óta közúti híd is segíti az átkelést. Szomszédai: északkelet és kelet felől Hódmezővásárhely, délkelet felől Maroslele, dél és délnyugat felől Szeged, nyugat felől pedig Sándorfalva.
A honfoglaláskor már lakott hely volt, népességét annak a bolgár-szláv keveréknek a tagjai alkották, akik a Tisza melletti halászóhelyek állandó lakosai voltak. Első birtokosai a vezérlő fejedelmi törzs tagjai voltak. A helybeli halásznépek a magyarokkal közösen használták századokon át a természet nyújtotta adottságokat, a halban gazdag Tiszának és mellékágainak halászatát.A királyi birtok kezeléséből 1138-ban vált ki, mikor a Szent Margit vértanúról elnevezett dömösi prépostság nyerte királyi adományban II. Béla királytól. Az adománylevélben Villa Geu néven szerepel.
– Látnivalók –
Szent Anna templom
Az algyői templomot Szent Anna – a Szűzanya édesanyja – tiszteletére szentelték. Búcsúját július végén, Anna napkor tartja.A templom pontos építési idejét nem ismerjük: keletkezését egyes kutatók a torony építészeti jellegzetességei alapján a 13. századra teszik.
Az első biztos pont, hogy az 1528-as Tabula Hungariae-nek nevezett térképen Algyőt templomos helynek ábrázolják, a második pedig az 1718-as az egyházlátogatási jegyzőkönyv, mely szerint az algyői templom kőből épült. A századok során a torony kivételével többször átépítették. Az 1879-es nagy árvíz az épületet megrongálta, de nem pusztította el. 1936-ban a templom kicsinek bizonyult, de a töltés miatt kibővítése csak úgy valósulhatott meg, hogy hajóját elbontották és 90 fokban elforgatva építették fel.
Faluház
Legimpozánsabb része a színházterem, amely az emeleti galériával és karzattal együtt 300 fős nézőközönség befogadására alkalmas.
Ez a földszinti előtér hozzákapcsolásával még tovább bővíthető. A színpad két hatalmas ajtón keresztül kapcsolódik, a fedett szabadtéri színpadhoz s ezáltal az előadások alkalmával időnként egymás kiegészítéséül szolgálnak.
A földszinti és az emeleti klubszobákban találnak helyet a kisebb csoportok rendezvényei és a civil szervezetek mindennapi életének színteréül is leggyakrabban ezek szolgálnak. Mindezeket kiegészítik az irodák és az átrium, mint beszélgető hely.
