Edelény
(Magyarország)
Fekvése, történelme
Edelény a Bódva-völgy kapuja, a térség gazdasági és kulturális központja. A 11 ezer körüli lakost számláló kisváros mai közigazgatási területét három település alkotja: a névadó Edelény, az 1950-ben hozzácsatolt Borsod és az 1963-ban csatlakozott Finke. Történelme szinte egyidős az emberiség történelmével, az ember megjelenésével, hisz már az alsó-paleolitikum időszakából (2,5 millió évtől 130 ezer évig) találtak úgynevezett “kavicsiparhoz” tartozó eszközöket a Kisakácosban, melynek korát 400-200 ezer év körül valószínűsítik.
– Látnivalók –
L’Huillier–Coburg-kastély
Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. Építtetője bizonyosan báró L’Huillier Ferenc János, ám építésének ideje (illetve az építész személye) kapcsán még kutatások folynak. Valószínűsíthető, hogy 1715 és 1730 között épült. Az építmény első fénykora a családba beházasodó zólyomi Esterházy Istvánhoz köthető, akinek fia azonban utód nélkül halt meg, így az uradalom a kincstárra szállt. Ennek – illetve a kincstártól az uradalmat megvásároló Coburg-Koháry családnak – köszönhető a kastély második felvirágzása a 19. század elején.
A hazai kastélyállományból méretei folytán is kiemelkedő cour d’honneur-ös épület egyéni megjelenésével is különös figyelmet érdemel.
Borsodi Tájház
A Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, a művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. 2000 júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során előkerült leletanyag egy részének is. Fenntartója Edelény Város Önkormányzata, működtetője a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum (3780 Edelény, István király útja 49.).
Három porta lakóház- és gazdasági épület-együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A száz holdon gazdálkodó kisnemes Szathmáry-Horkay család portáját – a múzeum együttes első egységét – 1987-ben vásárolta az akkori Városi Tanács múzeumi célra (Borsodi út 155.). A Szűcs-Kiss-Szarka középparaszti „amerikás” család háza (Váralja u. 1.) 1997-ben került a város tulajdonába vásárlás útján.
Császta-szőlőhegyi kálvária
Az Edelényi Hegyek Közössége megalakulása óta ápolja a keresztény hagyományokat. E törekvésnek megfelelően az évek során egy nagyon szép, szakrális központi hely került kialakításra a szőlőhegyen.Először a harangtorony épült fel társadalmi összefogással. A harangja viszont jóval idősebb a toronynál. Id. Grőber József 1867-ben öntette ezt a harangot a császtai birtokra.A harangtorony lett a Hegyközség jelképe, központi helyen szerepel az edelényi szőlőhegyek monográfiáján.2007-ben közösségi összefogásban elindult a Császta szőlőhegyi Kálvária megépítése, melynek eredményeképpen először a Golgota készült el.Még abban az évben fel is avatták, a II. Császtai Búcsún.2008-ban elkészültek a stációk is. Ezzel lett teljes a Császta szőlőhegyi Kálvária, melyet Seregélyi István nyugalmazott egri érsek szentelt fel.
